MAXA i-HP, i-HP-LT és i-MAX

Napjainkban egyre több az új építésű társasház. A lakások eladhatóságát nagyban növeli az a körülmény, hogy a lakók komfortérzetének növelésére a „hagyományos” radiátoros- vagy fan-coil-os helyett felületfűtő/hűtő rendszereket telepítenek azokba.

Korábban, nagy általánosságban radiátoros központi fűtést, esetleg fan-coil-os hűtés-fűtést alkalmaztak ezekben a lakásokban. Ezekben az esetekben a fűtési energia előállítója gázkazán vagy távhő volt, hűtésre pedig folyadékhűtőt vettek igénybe, melynek vizét ősszel leeresztették, tavasszal pedig újra feltöltötték. Ez amellett, hogy műszakilag kifogásolható, gazdaságtalan megoldás is, több Szolgáltatóval való együttműködést igényelt.

A XXI. század egyik fő irányvonala a környezetbarát, megújuló energiaforrások alkalmazásának erősítése, minél kisebb mértékű környezetszennyezéssel. A századforduló körül a CHFC/HFC (R22, R407C, R410A) hűtőközeggel működő klímaberendezések fűtési üzemmódra is alkalmas kiviteleinek elterjedése folytán az érdeklődés középpontjába ezek monovalens fűtésre való alkalmazása került. Mivel kizárólag elektromos áramot igényelnek (ami az egyik legtisztább energiaforrás), ezért telepítésük jóval kevesebb utánajárást igényel; napjainkban szinte mindenütt találhatunk elektromos hálózatot. Egyedi igények esetén (társasházak bizonyos lakásai) a mono-, vagy multisplit berendezések megoldást jelenthetnek, azonban ez egy többlakásos társasház esetén esztétikai okokból kifolyólag nem a legkifinomultabb megoldás. 

A hűtőközeges mono split klímaberendezések egyfajta levegő-levegő hőszivattyúk, amelyek a külső levegőből hőt vonnak el és ezt közlik a szoba levegőjével. Ennél jóval komfortosabb hőátadási mód a felülethűtés/felületfűtés (padló-, fal-), amelynek közvetítő közege azonban víz…

A levegő-víz hőszivattyúk egyesítik a hűtőközeggel való fűtés, és a víz közvetítésű felülethűtés/fűtés előnyeit. Ide soroljuk a „split” kivitelű, kültéri és beltéri egységgel rendelkező hőszivattyúkat, és a kompakt, a hűtő-, és vízkört egy gépházban tartalmazó hőszivattyús folyadékhűtőket is. A magas energiahatékonyság miatt ezeket inverteres kompresszorral szükséges ellátni, a viszonylag alacsony indítási áramerősség és a finom teljesítményszabályozás miatt. Általában lakossági felhasználásra készülnek, 5-25 kW közötti teljesítménytartományban. Egy új építésű társasház (pl. 20 lakásos) jóval nagyobb fűtési (hűtési) teljesítményt igényel, melyet nem olyan egyszerű ilyen hőszivattyúkkal biztosítani (csoportba kapcsolva, együttesen működtetve). Zárt gépház, folyamatos felügyelet szükséges, az évi kétszeri (klímaoldali) karbantartást berendezésenkét kell elvégeztetni, stb.

Néhány évvel ezelőttig a folyadékhűtők között ritkaságnak számított az inverteres kompresszor alkalmazása (az is általában ikertengelyes csavar kivitelű volt), igen magas árfekvést képviselve. Általában on/off kompresszorokkal szerelik össze a folyadékhűtőket, jellemzően technológiai jellegű felhasználásra készítve. Jellemzően magas az indítási áramerősségük és nagyobb a zajszintjük is.

2016. év végén a MAXA elkészült az i-HWAK/WP sorozatú, lakossági felhasználású, mini hőszivattyús folyadékhűtők tapasztalatain alapuló i-HP, i-HP-LT és i-MAX hőszivattyú családok kifejlesztésével. Ezek 25-115 kW közötti fűtési (hűtési) teljesítmény-tartományban érhetők el, inverteres, illetve egy készüléken belül kombinált on/off és inverteres kompresszorokkal rendelkeznek. Mikroprocesszoros vezérlő elektronikájuk segítségével alkalmasak (szükség esetén) használati melegvíz (HMV) előállítására is, gépcsoportok kialakításával a rendelkezésre álló teljesítményük megsokszorozható.

Visszatérve a cikk elején felvetett problémára az i-HP, i-HP-LT és i-MAX berendezések ideális megoldást jelenthetnek egy többlakásos, új építésű (vagy felújított) társasház lakásainak magas komfortérzetet biztosító klimatizálására. Valamennyi berendezés képes a falhűtés/padlófűtés 23/18-35/30°C hűtő-fűtővizének előállítására akár -15°C külső léghőmérséklet esetén is; az i-HP-LT hőszivattyúk -25°C külső hőmérsékleten is működnek. Közös-, és lakásonkénti hőmennyiségmérők használata esetén a költségelszámolás is megoldható lehet. Mivel a gépek kültéri kivitelűek, ezért 30% etilén-glikol-víz oldattal kell ezeket feltölteni. Lehetőség van az egész épület csőhálózatát ilyen közeggel feltölteni, esetleg leválasztó hőcserélőt kell a rendszerbe építeni.

Amíg csak a tervezőasztalon /számítógépen/ létezik egy ilyen társasház gépészete, addig nem késő egy ilyen hőszivattyú elhelyezése a képzeletbeli fűtési/hűtési hálózat hőforrásaként. Felújítás esetén is érdemes figyelembe venni az i-HP, i-HP-LT és i-MAX berendezések előnyeit, és annak betervezése mellett dönteni: magas energiahatékonyságú, környezetbarát, könnyen kezelhető és karbantartható terméket kapnak ezért cserében!

Korábbi cikk Vissza az összes cikkhez